Curriculum Vitae helyett interjúk

Szelevényi dohánykísérletek

Füstölögnek, de nem engednek a minõségbõl.

Embermagas dohánytövek sorjáznak a szelevényi határban. Az üde zöld sorok tiszták. Az alsó levelek szedésével a betakarítás már elkezdõdött és az idõjárás függvényében eltart október közepéig – mondja Kolozsvári Pál, a szolnoki Dohányfermentáló (Dofer) Rt. vezérigazgatója.

Az ültetvényen látott példás rendhez hasonló fogadja a Burley dohány fajtabemutatóhoz alkalmi konferenciateremnek berendezett dohányszárító pajtában is az odaérkezõ külföldi és hazai szakembereket.

A kísérleti tevékenység hat évvel ezelõtt kezdõdött el a Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén fekvõ tiszazugi kistelepülés határában. Hatvanhat hektáron termesztenek itt dohányt, hét hektáron kísérletezve vizsgálják az egyes fajták tulajdonságait. A cél gazdaságosabban termeszthetõ, minél alacsonyabb nikotintartalmú minõségi dohányfajok elõállítása, technikai újítások kipróbálása. A kísérleteket eddig nagyrészt pályázati pénzekbõl finanszírozta a szolnoki cég, az uniós csatlakozást követõen azonban az eddiginél mélyebben kell zsebbe nyúlnia, ha folytatni akarja a megkezdett munkát. Az uniós országokban a kísérletezés a kutatóintézetek, termelõi közösségek belsõ ügye – hangsúlyozza Kolozsvári Pál. Nálunk viszont ez a munka- és költségigényes kísérleti tevékenység már nem hárítható át a termelõkre.

Kényszerhelyzetben van az ágazat, a csatlakozással bevezetett területi alapú támogatási rendszer nem teszi lehetõvé a minõségi termeltetést – mondja Erent Gábor, a Dofer igazgatóságának elnöke. A szakember szerint a 400 forintos cigarettán 320 forint jövedéki adó és áfa van, a maradék 80 forinton a dohánytermelõnek, fermentálónak, cigarettagyártónak és kereskedõnek kell osztoznia. Mivel Ukrajnában, Romániában az itthoni ár feléért, harmadáért lehet dohányt venni, ömlik a feketepiacra az ellenõrizetlen, egészségügyi szempontból bizonytalan hatású cigaretta. Senki nem tudja, mennyi nikotin, kátrány van ezekben. Rendet kellene tenni az ágazatban, ahogy ez megtörtént például Svédországban, ahol annyira megnõtt a feketekereskedelem, hogy csökkentették a jövedéki adót – teszi hozzá Erent Gábor.

A Dofer szelevényi gazdaságában tíz-tizenkét dolgozónak van rendszeres munkája, de a munkanélküliséggel az átlagosnál jobban sújtott térségben július elejétõl októberig naponta további 150-200 idénymunkásnak ad kenyeret a dohányültetvény. A dohánykertészség valamikor elit szakmának számított, mára azonban Szolnok megyében elfogytak a termesztõk, mindössze hét-nyolc család maradt, a Nyírségben inkább jellemzõ ez a foglalatosság. Manapság már kevésbé vonzó dohánnyal bíbelõdni, mivel a hét hónapi munkával jószerint csak a befektetett élõmunka ára térül meg. Még ha ott is van a kert végében a dohányföld, és garantált a szerzõdéses ár kifizetése.

Idén a Burley típusú dohány kilenc fajtáját elemzik Szelevényen, melynek során a minõséget nagyban meghatározó tõkivágás optimális idejét próbálják kikísérletezni, illetve a kártevõk által okozott fertõzöttséget vizsgálják – mondta Orosz Tibor fejlesztési osztályvezetõ. A szelevényi dohánykísérleteknek jó hírük van a környezõ országokban. A fajtabemutatókra gyakran érkeznek szakemberek Szlovákiából, Szerbiából, Romániából, Ukrajnából, érdeklõdéssel vizsgálják és veszik át a legújabb agrotechnikai módszereket.

Népszabadság . Simon Cs. József ., 2004. augusztus 16.