Curriculum Vitae helyett interjúk

Eurocities Európai Innovációs Díj, és főbb kitüntetések

JELENTÕSEBB KITÜNTETÉSEK

  • 1982: Kíváló Munkáért Miniszteri Kitüntetés
  • 1984: Honvédelmi Érdemérem
  • 1986: Életmentõ Érdemérem (államfõ)
  • 1986 Nívódíj (szervezéselmélet – Gönczi Iván)
  • 1988: Kíváló Szövetkezeti Munkáért
  • 1990: Mezõgazdaság Fejlesztéséért
  • 1997: Magyar Köztársasági Érdemrend (államfõ)
  • 1997: Nimród Érdemérem
  • 1999: KBC Kitüntetés
  • 2000: Sajtómunka Segítéséért
  • 2002: EUROCITIES Díj – BVK

FÕBB TEVÉKENYSÉGEK

  • 1975-1976: Budavidéki Állami Gazdaság – mûszaki vezetõ
  • 1976-1978: Szervezõintézetnél vezetés- és termelésszervezõ
  • 1978-1984: Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium – fõelõadó, osztályvezetõ (üzemgazdasági, szervezési)
  • 1984-1990: TOT, MOSZ fõtanácsos, gazdaságpolitikai titkárság vezetõ
  • 1986-1990: Agrárközgazdasági Társaság titkára1990-tõl: Magyar Agrárközgazdasági Egyesület titkár
  • 1990-tõl: országgyûlési szakértõ
  • 1990-1999: Argosz Biztosító Rt. – ügyvezetõ igazgató (hálózati, kommunikációs, PR ig.)
  • 1993-tól: Dofer Rt. igazgatósági elnök
  • 1994-2001: kamarai általános alelnök (Budapest)1996-tól: Jászsági Biztosító Egyesület IG tag
  • 1997-1999: Pilisi Parkerdõ Rt. IG tag
  • 1998-2001: SzRt. IG tag
  • 1998-tól: parlamenti alelnöki tanácsadó
  • 1998-tól: Budapesti Vállalkozásfejlesztési központ FB elnök
  • 1999-tõl: MANBESZ tiszteletbeli elnök (nonprofit biztosítási érdekképviselet)
  • 1999-tõl: Gazdálkodási Tudományos Társaság elnökség tagja
  • 1999-2002 Eger Erdõ Rt. IG tag
  • 1999-2002: Szerencsejáték Rt. – stratégiai, kommunikációs vezérigazgató-helyettes
  • 2000-2001: Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója
  • 2001-2003: Mai Nap FB tag
  • 2002-tõl: KEFAG Rt. IG tag
  • 2003-tól: OMVV Magyar Vadgazdálkodásért Alapítvány kurátora

ISKOLÁI

  • 1975: Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem – erdõmérnöki kar
  • 1980: GATE – pénzügyi-számviteli szak
  • 1982: Közgazdasági, pénzügyi, szervezési doktorátus
  • 1990: ELTE – politikatudományi kar
  • 1998: Skull Kommunikáció felsõfokú PR-képzés Nemzetközi judobíró, edzõ, lövészbíró, lövészedzõ

Javaslat dr. Erent Gábor kitüntetésére

Polgárosodás és modernizáció: az ország jövõje szempontjából c két kulcsfontosságú fogalom tartalommal való megtöltése elképzelhetetlen a vidék felemelkedése nélkül. A vidéken élõk azonban csak akkor adhatják a modern és polgárosodott Magyarország erõs társadalmi bázisát, ha a magyar értelmiség felismeri teendõit e folyamatok kiteljesedésének megvalósításában, stratégiai, integráló, sokrétû tevékenységét ezek megvalósítása érdekében kifejti.Ajánlottam, Dr. Erent Gábor egyike a magyar érlelmiség ezen egyéniségeinek. Munkásságát, személyét 1980 óta, még a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumból munkája alapján ismerem. Tevékenységét végigkíséri az újat keresés, a vidék fejlõdésének, a polgárosodás, az önigazgatás erõsítésének tudatos segítése.

Már 1981-ben, az akkori MÉM Üzemgazdasági Osztályán – a Pénzügyminisztériummal együttmûködve – elindította hét mezõgazdasági szövetkezetben a kísérleti jövedelem- és keresetszabályozás bevezetését (fejlesztésfogyasztás arányának tartásához, bruttó jövedelem-hozzáadott érték változásához, a nyereség tömegétõl, valamint az egyéni jövedelmek alakulásától függõ szabályozás).

A közgazdasági-pénzügyi, belsõ szervezeti és irányítási rendszerek átalakításának eredményeit tapasztalva újabb 92 mezõgazdasági vállalatnál folytatódtak a kísérletek. Ezek a közgazdasági szabályozás folyamatos változtatásával már akkor fontos lépéseket jelentettek a piacgazdaság kiépítésében. A kísérletek eredményesen bizonyították, hogy a bázisszemlélettel szemben a teljesítménnyel összhangban lévõ anyagi ösztönzésnek és a humán szempontoknak meghatározó szerepe van.

Erent Gábor szorgalmazta a háztáji és kisegítõ gazdaságok, ipari és szolgáltató egységek szervezeti, mûködési önállóságát, az emberi teljesítményen alapuló erkölcsi, anyagi elismerés kiteljesítését.

1988-tót a pénzügyi, biztosítási, szervezési feladatokat koordinálva dolgozott a hitelszövetkezetek kialakításán, majd 190-ben a monopolhelyzet feloldása és a termelõk számára jóval kedvezõbb, általuk jobban finanszírozhatóbb biztosítási lehetõségek megteremtése érdekéhen, a vidék biztosítási gondjainak megoldására, tárgyalásokat kezdett Brüsszelben a belga Parasztszövetség biztosítójával. az ABB-vel. Munkája nyomán kezdte meg mûködését az Argosz Biztosító Rt. 199? õszén, a monopolhelyzetet megtörve.

A nehezen biztosítható károk esetében – látva a termelõk nagyfokú kiszolgáltatottságát – felépítette a nonprofit biztosítási egyesületek hálózatát. Ez a termelõk, szövetkezõk “saját biztosító társasága” egyesületi formában a növénytermesztés, állattenyésztés, erdõ- és vadgazdálkodás területén- A hálózat ötödik éve sikeresen mûködik, folyamatosan bõvül és erõsödik. Jelenleg 21 nonprofit egyesület dolgozik, közel 10 milliárd forint értéket védve.

Erent Gábor hozzájárult a mûködés kedvezõ törvényi feltételeinek kialakításához is. A biztosítási törvény megalkotásának folyamatában javaslatai alapján készült el az a hat parlamenti párt által egyhangúan támogatott módosító javaslat, mely az eredeti elképzeléssel ellentétben továbbra is kedvezõ feltételeket biztosít a nonprofit szakosított biztosító egyesületek alapításához (biztonsági és organizációs tõkeszükséglet stb.), lehetõvé téve ezzel a vidéken élõk önszervezõdését a jövõben is.

A mûködõ biztosító egyesületi hálózat példaértékû a szövetkezés, az egymást kölcsönösen segítõ összefogás, a szolidaritás elvei megvalósulása szempontjából, melyek fontos elõfeltételei a vidék polgárosodásának.

1996. decemberében – az összefogást erõsítendõ – segítségével megalakult e szervezetek érdekképviselete, a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetsége (MANBESZ).

Erent Gábor munkája nyomán e szervezetek kiépítésekor, a jogi-közgazdaságipénzügyi szabályozórendszer tudatos alakítása során a vidéken élõk érdekében az államigazgatási szervek, parlamenti pártok, érdekképviseletek olyan összefogása valósult meg, amely követendõ példa lehet a gazdaság valamennyi szereplõje számára. E munka értékelésekor, a vidék biztosítási gondjainak megoldásakor ne felejtsük el, hogy a Magyarországon mûködõ biztosítók 1996-os árbevétele meghaladta a 160 milliárd forintot.

Integráns személyisége jelentõs szerepet játszik a magyar agrárirányítás szervezetrendszerének átalakításában, korszerûsítésében is. A Budapesti Agrárkamara alelnökeként végzett tevékenysége nagymértékben hozzájárul a szervezett agrobiznisz egyik télfontosságú elemének, az állami irányítás és a ternelõ-feldolgozó szféra között fontos közvetítõ szerepet játszó agrárkamarai rendszernek a kialakításához.

Szemlélete és munkássága révén vallja, hogy a kultúrának erõsödnie kell mind az üzleti, mind pedig mindennapi éltünkben. Mintegy 150 cikke, tanulmánya, jegyzete tanúskodik errõl. Már 1985-ben Nívódíjat kapott a dr. Gönczi Iván és az általa szerkesztett “Mezõgazdasági szervezéselmélet” c. nemzetközi tanulmánykötet. De sokoldalúságát jellemzi a századfordulóról, a magyar szecesszióról írt cikksorozata is.

Rendszeresen dolgozott és dolgozik különbözõ kutatási területeken (MTA, egyetemi mûhelyek, kutatóintézetek). Folyamatosan elõadásokat tart és államvizsgáztat egyetemeken. 1990 óta a Parlament több bizottságának szakértõje. 1990-tõl a Magyar Agrárközgazdasági Egyesület titkára, az elnökség tagja.

Széleskörû, integráns munkásságát több miniszteri kitüntetéssel honorálták. De emberi magatartását, önzetlenségét és segítõkészségét példázza az is, hogy élete kockáztatásával több ember életét megmentette, mely tettéért életmentõ érdemérmet kapott.

Erent Gábornak a vidék felemelkedése, a polgárosodás érdekében végzett sokrétû, eredményes, integráló munkáját elismerendõ õszintén és jószívvel ajánlom a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje odaítélését.

Budapest, 1997. január 31.
a Budapesti Agrárkamara elnöke


Támogató javaslatDr. Erent Gábor kitüntetéséhez

A vidék felemelkedése, modernizációja, polgárosodása olyan jelentõséggel bíró fogalmak, amelyek az ország szempontjából hosszútávon meghatározóak Az értelmiség történelmi kötelessége ezekért tenni, e fogalmakat tartalommal megtölteni.

Dr. Erent Gábor urat régóta jól ismerem személyesen. Meggyõzõdéssel állítom: egyike azon személyeknek, aki – felismerve korunk kihívásait – tudását, értékrendjét, sokszínû tevékenységét, szervezõ erejét és képességét értelmiségi kötelezettsége betöltésének érdekében használja. Eddigi pályafutása is ezt bizonyítja..

Erent Gábor nagy erõfeszítéssel dolgozik egy olyan ágazatért, amelynek jelentõsége Magyarországon meghatározó. Tévékenysége hiánypótló: az általa több év alatt kiépített nonprofit mezõgazdasági biztosító egyesületek hálózata a termelõk védelme érdekében mûködik. A korszerû demokrácia jegyeit magában hordozó, a szövetkezés ma is korszerû eszméjét a gyakorlatban megvalósító hálózat választ kínál és ad mind a piac kihívásaira, mind az agrárszférában jelentõs kockázati tényezõnek számító, természeti csapások következtében keletkezõ károk enyhítésére.

Erent Gábor példamutatóan szervezi a hálózat létalapját jelentõ pénzügyijogi-közgazdasági környezeti hátteret. A biztosítási törvény tárgyalásakor a Mezõgazdasági bizottságnak tett javaslata teremtette meg a nonprofit egyesületek további kedvezõ fejlõdésének és mûködési feltételeinek lehetõségét. A javaslat jelentõségét mutatja, hogy a bízottság azt egyhangúan támogatta és .szavazta meg.

Erent Gábor sokat tett és tesz a gazdasági szempontból rendkívül jelentõs kétpólusú dohányfermentálás megteremtése érdekében is. E területen kifejtett válságmenedzselõ, a privatizációt elõkészítõ tevékenysége figyelemre méltó, hiszen munkáját itt is nehéz körülmények között végzi. Jószívvel ajánlom és támogatom dr. Erent Giábor felterjesztését a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével történõ kitüntetésére.

Budapest, 1997. április 15.
az Országgyûlés Mezõgazdasági bizottságának elnöke