Ha Krakkóban jártunk mostanában, hogy a legrövidebb utat kövessük, Chyznén kellett átmennünk a Iengyel határon. Ha meg akarjuk magunkat találni, menjünk el Krakkóba, nézzük a napfényes tereket, a tornyok ívét, az ódon házsorokat – ott minden kapu mögött azt hihetjük, hogy találkozunk álmainkkal.
A Visztula hullámain átkelve a Wawel elott balra lankás erdok, mezok között kanyarodva kczdjük sétánkat az osi pálos kolostorral, melynek három tornya hívogatóan int az öreg gesztenyesor feletti dombokról. Ok az egyetlen, Boldog Özséb által alapított – aki összegyujtötte pilis ajátatos remetéit – magyar rend. A fehér kámzsás pálosok imádkoznak helyettünk, az elfoglaltak helyett, akik úgy szeretjük halmozni talmi kincseinket. Márianosztrára, egyik legszebb kolostorukba oly gyakran hajózott át Visegrádról Nagy Lajos, hogy találkozzon a szelíd szerzetesekkel megbeszélve az uralkodás gondjait, nem titkolva elottük a súlyosbodó lepra jegyeit. A templom melletti kápolnában töltötte utolsó éveit a nagy király elmélkedve országa sorsáról. Szívesen múlatta itt kedves virágai, könyvei között idejét a késobbi lengyel királyné, Lajos kisebbik leánya, a mindmáig nagy tiszteletben álló Hedvig.
A nemes Visztula kanyargását követve, a hajnali királyi vadasparkok osi fái által övezve már messzirol látszik a Mária-templom büszke tornya a Rineken, már haljuk; a világ négy égtája felé az ido múlását jelzo harsonaszót, melyet azóta is csak a tatárok nyila szakít meg: a magyarból eredo “hejnal”-t, a hajnalt jelzo kürtszót. A torony, amely kultúrörünk egyik legszebb templomát ékíti, vigyázza az északi gótika mesterének, Wit Stwosznak hársfából remekbe faragott szárnyas oltárát. Krakkóban munkálkodott a nagy muvész tanítványa, Locsei Pál is, Felso-.Magyarország sok magányos templomát ékíto aranykezu mester. Egy másik magyar segítovel is dolgozott Stwosz, akiben annyira megbízott, hogy a városi tanács járandóságát is vele hajtatta be. A zsidó-keresztény kultúrkör jelentos pólusa, zarándokhelye a zsidónegyed, amely az 1400-as évektol “város volt a városban”. Évszázadok érlelték azt a jiddis szellemet, amely tovább gazdagította az osi örökségként megmentett muvészetet, tudományt. Jó elüldögélni a piac Bawón, meginni az Arie1 nyitott teraszán egy kávét kaláccsal és a Józefa utcán átsétálni az ósi temetok- höz, ahol a kazimierzi világ bölcs rabbijai nyugszanak.
A kincstárban Hedvig ékszereinek csak hu másolatait találjuk, hiszen azokból vásárolták a telkeket, melyekre az 1300-as és az 1400-as években a bolognai és a páduai univerzitás mintájára építették a Jagelló egyetem csipkés gótikus épületegyüttesét.
A fáma szerint itt, a középkori alkimista laboratóriumban dolgozott az ördöggel cimboráló aranycsináló örökifjú Twardowski, akit mielott elragadott a sátán, sötét tenyérnyomát a falon hagyta. Úgy hírlik, sötét éjszakákon pókhálón ereszkedik le az ezüstös Holdról, hogy kifürkéssze a város titkait. Az egyetem matrikulájának tanúsága szerint e vastag falú, hatalmas termekben sok diák tanult, az Alma Mater tovább mélyítette a, magyar-lengyel két hu harát” igazságát.
A Rinek Európa egyik legnagyobb reneszánsz tere, közepén a Posztócsarnok zsibongó épülete. A rossz szellemeket elriasztó mascaronék, a virradat közeledtével az üszkösödo fáklyák eloltására szolgáló mélyedések a fokapunál, melyen kijove látjuk megvirradó hajnalokon dolgos, kérges kezek által kirakni az ezerszínu virágokat, csokorba kötött sokféle rózsát, nárciszt, tulipánt, ibolyát, nefelejcset. Itt állt a városi mérleg, itt árulták a drága kelmét, sót, halat, vadat, mézízu gyümölcsöket. A teret övezo házak mindegyike jó orzoje régi korok szép emlékeinek.
A magyar borpincét a XVI. Században a Bárányfejes-házban nyitotta Báthori István híve. A kapukon gyakran sokféle mívesen faragott jelképpel találkozunk. Ezek amellett, hogy sokat elárulnak hajdani lakójukról, könnyítik a tájékozódást is. Az Aranyfejes-ház a krakkói gyógyszerészeknek adott otthont, a Szalamander-ház a diákszakestélyek színtere volt a XV. Században. A Szarvas-házban szállt meg I. Miklós orosz cár is. A Hetman-ház gótikus belso termének zárókövei orzik Nagy Kázmér lengyel király és novére, Erzsébet magyar királyné – Károly Róbert felesége – képmásait. A Wierzynek-házban egyeztették politikai elképzeléseiket Európa jövojérol. Nagy Lajos magyar, Nagy Kázmér lengyel, IV Károly cseh, Péter ciprusi, és Waldemár dán uralkodók. Sorsunkról mi is elgondolkodhatunk egy kávé és egy pohár jó lengyel sör mellett a ház elotti kávézóban.
A fotérrol nyílik a királyok utcája, a Florianska. A városfalon – mely belso oldalán most kortárs festomuvészek képei függenek -lévo kapuján át látható a mélyvörös téglás barbakán, a külso rusztikus véderod. Az átjáró vastag falának belsején függ a csodatévo Mária-kép.Nem messze a hajdan volt Stwosz-muhelytol, a jezsuita Szent Péter és Pál-templom barokk szobrokkal díszített kokerítése felé sétálva már közel II. János Pál palotája – Krakkóba érkezvén kedves szálláshelye. Innen már látszanak a Wawel márványkobol – melyet a budavári palotához hasonlóan a Kárpátokban bányásztak épült eros falai. Itt orzik a “csorba kardot”, a lengyel királyok koronázási pallosát.
A székesegyház arany kupolája alatt alussza hosszú álmát Boldog Hedvig királyné. A templom öreg harangját, mely Lengyelország legnagyobbja, zsákmányolt ágyúkból 1520-ban öntötték. Lengyelországból este sötét, magas hegyek ormai között Zakopanén keresztül a Szepességbe átlépve mintha egy szép álomból ébrednénk, aminek a végét elfelejtettük. Egy dallamra, amit jártunkban hallunk, felkavar, majd lassan elhalkul – egy dal, amit már nem hallunk soha többé.
Erent Gábor
