Kultúra, galéria, játék

Telepesek

Régóta foglalkoztatja az írástudókat a gazdaság és a kultúra összefüggése. Most Gödöllõ e kapcsolat ékes bizonyítéka.

A századforduló környékén alakult magyar mûvésztelepek közül Gödöllõ, mely az európai szecessziós törekvések egyik legjelentõsebb képviselõje volt, máig õrzi kulturális hagyományait, egységre törekvõ mûvészi látásmódját- ugyanakkor a gazdaság és a tudomány egyik legjelentõsebbszereplõjévé lépett elõ. A mûvészeti törekvések az emberi közösségek, a tartalmasabb élet megtestesítésén, jobbításán fáradoztak. A kérdésük rendkívül banális volt, az ember, a bioszociális lény önellentmondásaival szemben hogyan lehet boldoggá válni.

A Gödöllõi Mûvésztelep ugyanakkor mást is igazol: az egyetemes mûvészethez hozzájárulás igazán csak a nemzeti kulturális értékek megbecsülésén, alkalmazásán alapulhat. A vezetõje, Kriesch Aladár tervezõ és festõmûvész maga építette galériás mûtermét Erdélyben gyûjtött népmûvészeti tárgyakkal gazdagította. A társa Nagy Sándor és Wigand Ede volt: háziipari jellegû népmûvészeti mûhelyeikben a dolgozóik képzésérõl, mûvelõdésérõl se feledkeztek meg. Törekvéseik egyik iránya volt, hogy a munka ne csupán az életük fenntartásához szükséges anyagiak megszerzésére, hanem életmódjuk és környezetük minél harmonikusabbá, lelkileg, szellemileg emelkedettebbé válására irányuljon.

Megtekintve a Gödöllõi Városi Múzeum gazdag anyagát, a többi között Remsey Jenõ, Hende Vince, Undi Mariska és Carla, Moiret Ödön, Mihály Rezsõ, Medgyaszay István, Sidló Ferenc alkotásai meggyõznek arról, hogy Gödöllõ a századfordulón is méltán képviselte hazánkat a legszélesebb körû kulturális megújító törekvésekben. De hogy jelentkezik a hajdan volt mûvészeti telep üzenete a ma számára?

Katona Szabó Erzsébet, aki 1997-ben ipari formatervezési nívódíjat kapott, a múló divattal szemben a hagyomány jelenlétével, az anyagok újszerû megmunkálásával képzõmûvészeti hatásokat alkalmazva tervez idõtálló öltözékeket. A népi hagyomány letisztult vizualitását építi be napjaink öltözködéskultúrájába: jellegzetesen egyszerû szabásvonalakat használ és csak az indokolt mértékig alkalmaz díszítõmintát, amelyet a kalotaszegi vagdalásos, valamint a Galga menti hímzésbõl merít, megõrizve a népi mintasorok geometrikus rigmusát.

A Remsey család ma élõ tagjai közül különös érdeklõdésére tarthat számot Remsey Flóra gobelinmûvész, több külföldi és hazai kiállítás megbecsült alkotója. Õ tervezte a folyamatosan felújított gödöllõi kastély kárpitjait, függönyeit. Érdemes beülni egy kávéra a kastély földszinti cukrászdájába megnézni a munkáit. Ugyancsak jelentõs hagyományõrzõ Anti Szabó János iparmûvész, formatervezõ, grafikus, szobrász, õ is részese volt a kastély restaurálásának.

Hazánk európai uniós csatlakozási tárgyalásai és a várható csatlakozás idõpontjának közeledésével jelentõs szerepet játszanak az EU-országok és Magyarország közötti gazdasági-kulturális együttmûködési programok. Az Európai Unióban a vidék polgárosodása, lakosságmegtartó képességé-nek fejlesztése érdekében jelentõs figyelmet fordítanak a vidék fejlesztésére, a vidéki lakosság életkörülményeinek kedvezõ alakítására. Magyarország társadalmi, gazdasági életének fejlesztése is nagyban függ a vidék minél gyorsabb modernizációjától. Mindezeken túl egymás hagyományos kultúrájának megismerésére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hiszen napjaink eltömegesedõvé, “McWorld”- izálttá váló világával szemben csakis a kultúra adhat megfelelõ védernyõt, identitást. Az Európai Unió akkor lehet gazdaságilag is erõs, ha egymás mellett élõ népei mind a saját, mind a mások kultúráját ismerik, és az öntudatukat, az identitásukat kultúrájukon keresztül õrzik meg.

Ezt a szemléletmódot erõsíti a “Flandria-Magyarország 2002” gazdasági-kulturális program, amelyen belül a helyiek a flamand szabadságharc 700 éves évfordulóját együtt ünneplik Magyarországgal.

A programban kiemelt szerepet kap Gödöllõ testvérvárosi kapcsolata a flandriai Turnhout-val. A 2002-ig tartó programhoz szabadon csatlakozhatnak a gazdaság, a kultúra érdeklõdõ szereplõi.

DR. ERENT GÁBOR
(A szerzõt 1997. augusztus 20-án Magyar Köztársasági Érdemrenddel tüntette ki Göncz Árpád köztársasági elnök.)
CASH FLOW 97/10 123