Egyelõre nem becsülhetõ meg reálisan, hogy a Reemtsma és a Pillip Morris gyárainak bezárását követõen hogyan alakul a magyarországi dohánygyárak magyar termésû dohány iránti igénye – tájékoztatta az MTI-t Erent Gábor, a budapesti Dohányfermentáló (Dofer) Rt. igazgatóságának elnöke.
Magyarország uniós dohánykvótája évente valamivel több mint 12 ezer tonna. Idén a szerzõdött nyers dohány mennyisége megközelíti a 11 ezer tonnát. Ebbõl a fermentálás során mintegy 6.500 tonna levéllemez, és 1.800 tonna kocsány keletkezik.
E mennyiség mintegy négyötödét a magyarországi cigarettagyárakban dolgozzák fel, a fennmaradó hányad exportra kerül.
A múlt évben a magyar cigarettagyártásban felhasznált mintegy 15 ezer tonna dohány 55-60 százaléka volt magyar termésû.
Becslések szerint az idén – az elõzõ évi mintegy 19-20 milliárd szál cigarettával szemben – legális forgalomban csak 15 milliárd szál talál vevõre.
Erent Gábor szerint a drasztikus csökkenés a hirtelen felszökött feketeimport, aminek fõ oka az idén ugrásszerûen megnövelt jövedéki adó. A feketeimport arányát a szakértõk a szemétvizsgálatokat alapul véve mintegy 35 százalékra teszik a hazai fogyasztásban.
A szakember sérelmezte, hogy a jövedéki adónövelése nem fokozatos, noha 2008-ig az unióba újonnan belépett országok e területen halasztást, derogációs lehetõséget kaptak.
A cigaretta feketekereskedelem miatti költségvetési bevétel-kiesés mintegy 90-100 milliárd forintra tehetõ.
Az elõzetes adatok szerint tavaly a dohányipar jövedéki adó és áfa címén összesen mintegy 260 milliárd forintot fizetett be az állami költségvetésbe.
Erent Gábor fontosnak tartotta azt is megemlíteni, hogy Magyarország keleti határain szigorítani kell a vámellenõrzést, valamint a csempészet megakadályozása érdekében össze kell hangolni a rendõrség, a vámhatóság és akár a titkosszolgálatok munkáját is.
Budapest, 2004. július 1. csütörtök (MTI)