“A gazdáknak a nem nyereségérdekelt biztosítóegyesületi hálózat a legolcsóbb és a leghatékonyabb” – mondta Erent Gábor, a Magyarországi Nonprofit Biztosítóegyesületek Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Kiemelte: az egyesület a tagok sajátja, így érdekük az olcsó és hatékony működés, a károk csökkentése, a valós értékű kárkifizetés. Az államnak ezt olcsóbb lenne támogatnia, mint a károkat utólag, más rendszerben megtérítenie.
Szakértők szerint a világban, így Magyarországon is, egyre több természeti katasztrófára kell felkészülnünk. A természeti károk nagysága folyamatosan nő, s az időjárási viszonyok egyre szélsőségesebbek lesznek a következő száz évben. A mezőgazdasági termelők különösen kiszolgáltatottak a nehezen biztosítható károk – vihar, hónyomás, jégeső, tavaszi fagy, belvíz – ellen. Sajnálatos, hogy a gazdálkodók jelentős része még mindig nem köt biztosítást, s a kockázatoknak még a tizedét sem fedezik biztosítási szerződésekkel: vagy mert nem számolnak a bajjal, vagy mert sokallják a biztosítási díjat, és nincs rá pénzük.
“A természeti katasztrófák elleni hatékony kockázatelemzésben, kárelhárításban és -kifizetésben, a gazdák öngondoskodásában már több mint tizenöt éve kiemelkedő szerep jutott – és jut a jövőben is – a nem nyereségérdekelt, nonprofit, az ország huszonkét körzetében működő biztosítóegyesületi hálózatra” – mondta lapunknak Erent Gábor, a Magyarországi Nonprofit Biztosítóegyesületek Szövetségének (Manbesz) tiszteletbeli elnöke. Kiemelte: az egyesületek a profitorientált biztosítókkal ellentétben érdekeltek a nehezen vagy nem biztosítható kockázatoknak a szolidaritás elvén alapuló kezelésében. Saját tőkéjüket is mozgósítják, s jól átlátható és kiszámítható veszélyközösségeket alkotnak. Megfelelő és gyors védelmet nyújtanak a termelőknek, ezért jó bázist szolgáltatnak a katasztrófaalapok működtetéséhez is.
A tiszteletbeli elnök szerint hálózatuk tiszta alapokon és működésen nyugszik, ezért olcsók és hatékonyak. Ha csalás vagy mutyizás történne, az megnövelné a díjakat, rontaná a kármúltjukat, ha viszont nincs kárkifizetés, akkor alacsonyabb a következő évi díj. Mivel az egyesület a tagok saját biztosítója, így kedvező káralakulás esetén tartalék marad, illetve az eredmény egy részét visszajuttatják a tagokhoz, így mindenkinek érdeke a megelőzés, a valós kárral megegyező összeg kifizetése.
A munka hatékonyságát segíti, hogy belülről szerveződnek, nagyon jól ismerik a helyi sajátosságokat, tudják, milyen veszélyek leselkednek a gazdákra. Ilyen lehet például sík vidéken a széltörés, Baranyában a jég, így az érintettek egyedi károk ellen is biztosíthatják magukat. Az egyesületi kockázatkezelői munka magas színvonalát jól jellemzi, hogy például 2007-ben a mezőgazdaságban a kárhányad az egyesületeknél 29, a profitbiztosítóknál átlagban 86 százalék volt. Tavaly a nonprofitoknál 42, a profitos biztosítóknál csaknem száz százalék volt.
Arra a felvetésre, hogy pótbefizetéssel kellene élniük a tagoknak egy tömeges kár esetén, vagy ha nem lenne megfelelő a tartalékképzés, Erent Gábor azt felelte: “Ez még soha nem fordult elő. A hatékony kockázatkezelés, a reális kárkifizetések és a gazdák tulajdonosi szemlélete miatt a jövőben sem kell ezzel számolni. Ráadásul van viszontbiztosításunk, amivel a tagok kiszámítható kockázati védelmet alakíthatnak ki. Saját kockázatcsökkentési alapot is felépítettünk. Döntésük függvénye, hogy milyen mértékű védelmet igényelnek a meglévő források, tartalékok, kockázati múltjuk figyelembevételével.”
Hasonló egyesületi rendszerek sikeresek Európa több országában is. Arra a kérdésre, hogy hazánkban miért nem erre épül döntő mértékben a mezőgazdasági biztosítás, a szakember elmondta: Magyarországon a józan, messze tekintő elképzeléseket, a közös célokat gyakran felülírják az egyéni érdekek, az esetleges “költséghelyek” gründolásának lehetőségei. A szűkebb-tágabb közösségek pedig gyakran nem tudják hosszú távú érdekeiket megfelelően érvényesíteni. A szakember szerint ezért a meglévő nonprofit hálózat továbbfejlesztése, erősítése nemzeti érdek. Az államnak olcsóbb és hatékonyabb lenne ezt a rendszert támogatnia, mint az esetleges károkat máshogy, utólag megfizetnie, hiszen bizonyítottan és hosszú távon a legolcsóbb, legnagyobb biztonságot adó, leghatékonyabb megoldásokat garantálja.
Európai alapokon dolgoznak
A több mint százéves szövetkezeti alapelveken szerveződő hazai egyesületek jelenleg 633 gazdálkodó, jogi és nem jogi személyiségű tag 18 milliárd forint értékű vagyonát kezelik. Munkájuk színvonala megfelel a nagy francia, brit, görög, holland nonprofit biztosítási rendszereknek, amelyek egyben hazájuk legjelentősebb biztosítói közé tartoznak.
Országos lefedettség
Az első szerveződés a Baranya Megyei Növénybiztosító Egyesület volt, amely tizenhat taggal alakult 1993-ban. Ez után a legrosszabb talajon termelő, több ezer családot eltartó közösségek, a dohány-, a fűszerpaprika-, a szántóföldinövény-termesztők, a szarvasmarha-tenyésztők, a gyümölcs- és szőlőkultúrák védelméért az egyéni gazdálkodók alapítottak egyesületeket. Kezdetben az ország dunántúli régiójában, majd az Alföldön és az északi megyékben is szervezkedtek. Később, 1996-ban megalakították a Magyarországi Nonprofit Biztosítóegyesületek Szövetségét. Öt évvel ezelőtt közös kockázatcsökkentési alapot hoztak létre arra az esetre, ha valamelyik nonprofit egyesület esetleg gondokkal küszködne.
Csákó Attila